Cloudspire bemutató

Nagyon sokáig halogattam a Too Many Bones megvételét, mert nem szerettem volna annyit fizetni egy alapjátékért, amiről semmit nem tudok. Aztán miután elég durván megritkítottam a gyűjteményt, és semmi más nem érdekelt éppen, úgyhogy szereztem egy alapjátékot pár apró extrával. Írtam már cikket a Bonesról, de teljesen megdöbbentő volt a komponensek, a tárolók, kockák és zsetonok minősége. Sőt, még a kártyák is műanyagból vannak, így nem kopnak. Megvett minket kilóra a TMB és így nem volt kérdés, hogy ha lesz még játékuk, aminek mechanikái kicsit is érdekelnek, a Chip Theory Games bizony meg fogja kapni a pénzünket.

Sosem voltam egy nagy moba (multiplayer online battle arena) vagy tower defense imádó, de úgy éreztem, hogy legalább egy esélyt adnom kell a nemrég megjelent Cloudspirenek. Sikerült két segítőkész csoporttagon keresztül Essenből hozatni egy példányt és elsőre hárman ültünk neki. Mint a Too Many Bones, ez a játék is nagyon sok szabállyal büszkélkedhet és a teljesen aszimmetrikus játszható fajok miatt még durvább a tanulási időszak. Rengeteg egység, épület, kulcsszó, képesség, fejlesztés és lehetőség rejlik a dobozban.

A történet szerint Ankar világa rengeteg faj otthona, és mind békességben éltek saját lebegő szigeteiken, amíg el nem kezdett fogyni a source (egyfajta varázserő), ami a szigeteket a levegőben tartja. Természetesen senki nem szerette volna, ha épp az ő szigete potyog le az égből, így háború tört ki a fajok között, a cél pedig a source források elfoglalása.

A játék hatszögrácsos térképen zajlik, aminek a középső eleme mindig fix, egy forrással és körülötte úttal. Az egységek ezen az úton tudnak alapvetően mozogni, kivéve, ha képességeik mást is megengednek. Az előkészületekbe nem mennék bele, a lényeg, hogy a neoprén térképelemeket egyesével a játékosok felfedik, az első felfedett elem mellé az erődjük is lekerül. A felfedett elemeket forgathatják, ahogy tetszik, de az útnak az erődből a középső elem útjához csatlakoznia kell.

Minden fordulóban (hullámban) egyre több source üti a markunkat, ebből fizetjük az fejlesztéseinket és tornyainkat és vásárolunk a piacról. Az első fordulóban 5 source-ból gazdálkodunk, aztán kettesével nő a további hullámokra ez az összeg. Miután ezt mindenki bezsebelte, jön a piac fázis. Itt lehet zsoldosokat bérelni, tornyokat és terepváltoztatást vásárolni – ezekről később. Ha mindenki vásárolt vagy passzolt, a következő fázis az építkezés.

 

Az építkezés fázisban vásárolhatunk fejlesztéseket erődünkbe és építhetünk tornyokat a source forrásokra bizonyos feltételek mellett. Csak olyan source forrásra húzhatunk fel tornyot, ahová kiterjed a befolyásunk. Befolyásunk olyan térképelemre van, amelyik melletti térképelemen már van tornyunk (vagy az erődünk). Ez a játék elején egyetlen térképelemet jelent, úgyhogy érdemes arra minél előbb letenni egyet, hogy később a középső elemre tehessünk, ha ott már szabad a forrás, ugyanis szinte minden egység arra fog elhaladni a mozgás fázisban. Ha minden játékos megépítette felváltva egymás után egyesével, amit szeretett volna, következik az előkészület fázis.

Ebben a fázisban alapesetben ugyanannyi command pontot (CP) kapunk, mint amennyi source-ot a forduló elején. Ebből a pontból tudunk fajunk saját egységeiből leidézni, hogy azok majd elinduljanak választott célpontunk felé és megpróbálják lerombolni annak erődjét. Az egységek közt vannak hősök és közkatonák. Rengeteg különleges képességet és fejlesztést láthatunk rajtuk, és előléptethetjük őket a fajtól függően bizonyos módokon. A kiválasztott egységek megkapják a megfelelő mennyiségű életerőjelző zsetonokat, és letesszük őket az erőd kapujára. Az egységeket lehet csoportosítani is, ilyenkor a leglassabb kerül a tetejére, viszont csak az ő életerejét rakjuk az összes egység zsetonja alá. Ez több szempontból is jó választás lehet, lévén, hogy ellenfelünk nem tudja milyen egységek lapulnak a felső zseton alatt és nem akadályozzák egymást a mozgásban a különböző egységek. Ha készen vagyunk a felkészüléssel, kimasírozhatnak katonáink a kapun.

A kezdőjátékostól indulva minden játékosnak minden egységét köteles mozgatni, ez alól csak a hősök kivételek. A közkatonáknak kötelező a maximális lépésszámot lelépni és közelebb kerülni a kiválasztott ellenfél erődjéhez lépésük végén, míg a hősök szabadon ácsoroghatnak vagy mozoghatnak bármerre, ha képesek a megfelelő mezőre rálépni. A térképen találhatunk source forrásokat, ám ezekre a setupban semleges zsetonok (tereptárgyak) kerülnek képpel lefelé, így előbb fel kell őket fedezni. Ha egy egységed az ilyen zsetonok mellett végzi a körét, titokban megnézheted és ha szeretnéd, felfedheted a zsetont. Ezek lehetnek vadállatok, épületek, titkos átjárók és hasonló csodák. Szerezhetünk belőlük source-ot, ha legyőzzük őket, kaphatunk relikviát, áldozhatunk fel egységet, teleportálhatunk és hasonló előnyökre tehetünk szert, ha kihasználjuk őket. Roppant fontos minél többet leszednünk a térképről, mert így az alattuk felszabaduló source forrásra tudunk majd tornyokat építeni. Ha nagyon nem sikerülne eltávolítani ezeket a zsetonokat az erődünkhöz legközelebb lévő térképelemről, akkor vásároljunk terepváltoztatást 2 source-ért és ezt a háromhexes lapot helyezhetjük le és építhetünk rá tornyot.

Miután a felfedezés fázis befejeződött, a tornyok lőnek. Ha bármelyik torony hatótávolságában (fejlesztésekkel növelhető) van ellenséges egység, a tornyot birtokló játékos támadhat rá, és annyi kockát dob, ahány támadással rendelkezik a torony. A kockán van egy mellé, egy 2-es, és négy 1-es oldal. A tornyok után az egységek támadnak. Ha nincs “Range X” képességük, akkor szomszédos mezőre tudnak ütni és mindenki vissza is támad a saját támadási értékének megfelelően, kivéve, ha belehal a legutóbbi sérülésébe. Ha egy hős eltesz egy ellenfelet láb alól, fejlesztést kaphat, majd amikor nem fér rá több, előléptetést kaphat, amitől erősebb képességet és értékeket szerezhet.

Így vonulnak előre csapataink, míg a hősökkel kalandozhatunk kedvünkre. Amikor már csak egy játékosnak vannak egységei a térképen, a hősei inaktívvá válnak és csak a közkatonái mozognak, amíg mind meg nem hal, vagy le nem rombolja a maradék ellenséges erődöt. A fajok között vannak erdőlakók, akik különböző egységeket tudnak a pályára idézni képességeikkel, a madaras faj tagjai nagyon mozgékonyak és vannak kamikaze bombázóik, az óriások jól bírják az ütéseket és szuperül védekeznek toronyfejlesztések ingyenesítésével, az avatarból kiragadott kék humanoidok pedig légies mivoltukkal átmozoghatnak másokon és source-ot lophatnak tőlük. Természetesen nem ennyiről szólnak a fajok, de oldalakig lehetne sorolni előnyeiket és hátrányaikat. A második hullámtól a fordulók elején eseménykártyát is húzunk, ami mindenkire hatással van. A játék legfeljebb négy hullámig tart, és a nyertes az, akinek a végén az erődje a legtöbb életerővel rendelkezik, amihez hozzáadódnak a fejlesztések is.

Elsőre egy viszonylag nehezebben játszható (vagy csak buta voltam hozzá) fajjal, a madarakkal játszottam és nagyon gyengének éreztem őket a fákkal szemben. Meglehetősen sok játékba tellett, mire rájött, hogy lehet érdemben védekezni a szárnyasokkal az első pár körben, mielőtt kiépül a támadásuk. Minden faj teljesen máshogyan tudja előléptetni egységeit, erre is érdemes figyelni. Ilyenkor extra képességeket és fejlesztési lehetőségeket kaphatnak. Az erőd fejlesztése is külön egy kisebb szabálykönyvnek felel meg minden csapatnál. Nagy vonalakban source termelő, piacra ható, előléptetésre vonatkozó, egy-két egyedi kockát adó, és egységeket erősítő fejlesztéseket vásárolhatunk.

A játék maga teljesen átadja a moba érzést, viszont még akkor is nagyon hosszúra tud nyúlni, ha már mindenki ismeri a szabályokat. Körülbelül legalább 1 órát mondanék játékosonként. Ez persze rövidülhet, ha nem megy végig mind a négy hullám és már mindenki tökéletesen ismer mindent, megvan a taktikája a másik faj ellen, és egyéb dolgoktól, de nem sokkal. Én nagyon élvezem, bár az első pár játékban frusztrált, hogy míg az erdőlakós faj viszonylag egyértelműen működik, és nagyon erősnek tűnt, a madarakhoz közöm nem volt. Olyannyira, hogy a második (1v1) játékban az első hullám végén maradt 1 életereje az erődömnek. Azóta játszottam egyet az óriások ellen és ott sokkal jobban jött ki a lépes, de szerencsém is volt a felfedezésekkel.

A komponensek itt is abszolút lehengerlő minőségűek, az illusztrációk zseniálisak, tényleg semmibe nem tudnék belekötni. A szabálykönyv érthető volt, de iszonyatosan szőrszálhasogató kérdésekbe futottunk bele, amire nem volt válasz és sokat kellett a netet bújni. Ez már a Too Many Bones után nem okozott akkora meglepetést, ott is jó sok hasonló kérdés merült fel, de nem tudom jobb-e ha kétszer ekkora a szabálykönyv vagy inkább jó helyen vannak ezek a FAQ-ban meg a neten. Érdemes megnézni minden fajról a Chip Theory youtube csatornáján az áttekintő videót és a how-to-playt is melegen ajánlom, ha valaki gondolkodna a játék megvételén vagy épp tanulná már. Ezt a komponens minőséget természetesen kénytelen az ember megfizetni, az alapjáték sem olcsó és még kiegészítőket is képesek voltak mézesmadzagként elhúzni előttünk. Ráadásul sajnos csak külön beszerezhető az egyik legérdekesebb faj, a Griege, ami különböző lárvákat és rovarokat tartalmaz és nagyon egyedi mechanikákat sorakoztat fel. A tornyok zsetonjait tároló minik is kieget kaptak, amik szerintünk nem fontosak és elég borsos az áruk is. A játék tartalmaz rengeteg solo és coop küldetést is, amik tovább növelik a már amúgy is hatalmas újrajátszhatóságot és szuper puzzleként lehet kiokoskodni, hogy azt az adott pályát épp hogyan érdemes az adott fajjal játszani. Ha szeretitek a hosszabb, matekosabb játékokat, ez biztosan nem fog csalódást okozni!